Közélet

Még csak húszéves, de már kiégett

A legfiatalabb munkavállalók is szorongásról, kimerültségről számolnak be, pedig még csak pályájuk elején járnak − állítja a BBC egy 2021-es kutatásra hivatkozva, ami szerint a Z generációs fiatalok 59 százaléka kiégettnek érzi magát. Utánajártunk, mi ennek az oka.

Mikor már el kellett volna kezdeni a munkát, még órákat forgolódom az ágyban, cserébe aztán hajnali 3-ig dolgozom. Monoton, szükségtelen munkát végzek, aminek nincs társadalmi haszna. Fáraszt az ügyfelekkel való nehézkes kommunikáció. Nem tudok nemet mondani, de folyton kimerült vagyok. Alig jut időm magamra és a barátaimra, de bűntudatom van, ha nem dolgozom.

Többek között ilyen mondatok hangzanak el sok 20-25 év közötti fiatal szájából, a kutatások pedig egyértelművé tették, hogy nincs még egy korosztály, akik közül annyian kiégtek volna, mint a Z generációban. A helyzetet pedig még tovább súlyosbította a pandémia, ugyanis míg a többi korcsoportnak 73 százaléka panaszkodott a covid alatti fáradtságra, a Z generáció tagjainak 80 százaléka küzd azóta még erősebb motiválatlansággal.

Sosem volt még ekkora a nyomás

Kim Hollingdale, a kaliforniai Pepperdine Egyetem pszichológusprofesszora szerint a Z generáció küzd a legtöbb és legnehezebb típusú stresszel az összes korosztály közül. Őket érinti leginkább a munkahelyi elnyomás, az anyagi bizonytalanság, a túlhajtottság, és ők képesek a legkevésbé határaik kijelölésére és a nemet mondásra. Mivel még pályájuk elején járnak, úgy érzik, többet kell bizonyítaniuk az anyagi biztonság és az elismerés eléréséért, éppen ezért erőn felül teljesítenek, és a pihenés idejét is újabb feladatok elvégzésére szánják inkább.

Hollingdale szerint a Z generáció sokkal többet stresszel az anyagiakon is, mint mások: a kutatások alapján az Y generáció 41 százaléka, míg a Z generációsok 46 százaléka küzd konstans egzisztenciális szorongással. Természetesen más korosztályoknak is keresztül kellett mennie a pályakezdő időszak nehézségein, ám Hollingdale szerint a probléma sokkal akutabb 2022-ben, mint korábban bármikor.

„Sokkal gyorsabban megy fel a mindennapi élet ára, mint a fizetés” − mondja el, hozzátéve: 1960 és 2017 között 121 százalékkal nőttek kiadásaink, míg a bevétel mindösszesen 29 százalékkal emelkedett. Hollingdale szerint a Z generációs fiatalok nagy része kénytelen plusz munkát vállalni, és ez csak tovább növeli a kiégés esélyét. Szintén súlyosbítja a problémát, hogy a pihenés minősége is változott. Miután letudták a munkát − ami természetesen számítógép előtt zajlott − , a pihenéshez is Netflixet, sorozatokat választanak, így gyakorlatilag a nap nagy részét képernyő előtt töltik. Egy átlagos fiatal körülbelül 4,5 órát tölt a közösségi médiában, ami még nehezebbé teszi a minőségi kikapcsolódást, mivel a sorozatnézés közben is érkeznek a munkahelyi e-mailek és értesítések.

„Ha folyton a telefonodon lógsz, sokkal nagyobb eséllyel válaszolsz a munkahelyi üzenetekre és emailekre is, mintha a családoddal vacsoráznál” − mondja el Hollingdale. Arról nem is beszélve, hogy egyre többen dolgoznak nemzetközi cégeknél, különböző időzónában élő kliensekkel, így megeshet, hogy egy meetinget csak este 10-re, vagy még későbbre tudnak időzíteni. Ez a bioritmus, a pihenési idő, a magánélet teljes felborulását eredményezheti, pláne, ha a munkavállaló bizonyítani szeretne főnökei előtt, és fél, hogy a határai kijelölése miatt lustának tűnik majd.

A jól ismert stresszfaktorok mellett a Z generáció tagjai olyan kihívásokkal is szembesültek, amiről nincs tapasztalata az idősebb korosztálynak sem. Hiszen közülük többen − lévén 20-25 évesek − a pandémia időszakában kezdték meg első munkaviszonyukat, így kapásból távmunkában vagy hibrid munkában töltötték az onboarding folyamatát, ami miatt a beilleszkedés is nehézségekbe ütközött.

 

Forrás: forbes.hu

Bővebben

Kapcsolódó cikkek

Close
Close