Mikor szűnik meg a végrehajtási eljárás?

Amennyiben egy tartozás miatt már bírósági végrehajtás indul, az adós érdeke is az, hogy annak megfizetése pontosan dokumentált legyen, hiszen a végrehajtási eljárás megindulása már egy olyan folyamatot indít meg, ahonnét nem csak az ő nyilatkozatai és teljesítési hajlandósága határozza meg a folyamatot – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Sokan akkor érzik az általuk vállalt kötelezettség vagy szerződés súlyát igazán, amikor a körülmények nem teszik lehetővé a tartozás rendezését, a jogosult pedig, legyen az bank, vagy kölcsönt nyújtó ismerős, közszolgáltatást nyújtó társaság, vagy bárki, aki felé tartozás áll fenn, azt jogi úton érvényesíti – húzta alá dr. Gombolai Éva.

Amennyiben az igényérvényesítés során végrehajtható okirat keletkezik, így bírósági ítélet, vagy közjegyzői okirat teszi lehetővé a végrehajtási eljárást, esetleg elmulasztja az adós a fizetési meghagyással szemben ellentmondás benyújtását, már csak pár lépés, hogy a végrehajtó kopogtasson.

Sok adós ekkor azonnal intézkedik, és annak érdekében, hogy a végrehajtási eljárás következményeivel ne kelljen számolni, megfizeti a tartozást.

Jogosnak tűnik az igény ebben az esetben arra, hogy a végrehajtási eljárás szűnjön meg, oldja fel a végrehajtó a foglalást, és felejtsük el az egész rémálmot.

Végrehajtási eljárás – valóban ilyen egyszerű lenne a kérdés?

A bírósági végrehajtásról szóló törvény az ilyen esetre azt mondja, hogy ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a végrehajtási költségeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak.

Mi következik ebből? Az, hogy adósként ügyelni kell arra, hogy legyen okirat a követelés megfizetéséről, vagyis nem elegendő, ha a kezébe nyomja a tartozást valaki a másik félnek, csak hogy mielőbb letudhassa a tartozását. Egy végrehajtási eljárás megindulása esetén már fontos, hogy ezt utólag is igazolni lehessen.

Jobbik esetben a végrehajtást kérő alátámasztja az adós állítását, a felhívásban megjelölt összegeket megfizeti, a végrehajtási eljárás befejeződik.

Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének azonban ebben az esetben nincs helye még akkor sem, ha az adós mindent pontosan tud igazolni.

Ilyen esetben az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.

A fentiekből is látszódik, hogy amennyiben egy tartozás miatt már bírósági végrehajtás indul, az adós érdeke is az, hogy annak megfizetése pontosan dokumentált legyen, hiszen a végrehajtási eljárás megindulása már egy olyan folyamatot indít meg, ahonnét nem csak az ő nyilatkozatai és teljesítési hajlandósága határozza meg a folyamatot.

Forrás: origo.hu