Közélet

Hét lélegzetelállító hely Magyarországon, ahova érdemes ellátogatni

Hazánk tele van csodálatos látnivalókkal, bakancslistás helyekkel, amelyeket egy-egy hétvége során bárki felfedezhet. Most ezek közül mutatunk be párat. Május 10. a madarak és fák napja, ezen a napon országszerte a természet szépségét ünneplik, rendezvényekkel és megemlékezésekkel hívják fel a figyelmet a természetet védelmére, valamint a fák és a madarak sokféleségére. Sokszínű programkínálattal várják az érdeklődőket a hazai botanikus kertek és arborétumok a jeles nap alkalmából.

De nemcsak ezen a napon lehet ünnepelni a természetet, hazánk tele van csodálatos látnivalókkal, bakancslistás helyekkel, amelyeket egy-egy hétvége során bárki felfedezhet. Most ezek közül mutatunk be párat.

Megyer-hegyi tengerszem

Az ősrégi város, a „Bodrog-parti Athénnak” is becézett Sárospatak fölött helyezkedik el például a híres Megyer-hegyi tengerszem, amit 2011-ben egy online szavazáson az ország legszebb természeti csodájának választottak – olvasható a Csodás Magyarország honlapján. A XV. századtól egészen 1907-ig a természet és az emberkéz együtt formálta ezt a méretes gödröt. A gyalogos túraösvényeken is megközelíthető, egyszerre félelmetes és lenyűgözően szép sziklakatlan története akkor kezdődött, amikor annak idején a helyi bányászok rájöttek, hogy a hegy kemény kőzete, a riolittufa alkalmas malomkövek gyártásához, így egészen 1907-ig bányamunkálatok folytak ezen a területen. Így alakult ki a hatalmas méretű gödör, amelyben az összegyűlt esővíz egy tavat formált, ennek legmélyebb pontja 6,5 méter, a tavat körbevevő sziklafalak pedig néhol 70 méterre magasodnak a víztükör felé. A tengerszemet 1997-ben nyilvánították természetvédelmi területté, ahol az utóbbi években komoly fejlesztések folynak, hogy még csalogatóbb turistalátványosság legyen.

 

Egerszalóki sódomb

A Heves megyei Egerszalókon egy olyan természeti jelenség csodálható meg, amiből a világon csupán három létezik. A gyógyvizek völgye méltán híres sódombjaihoz hasonló nem mindennapi természeti képződmény még a törökországi Pamukkaléban és az USA Yellowstone Nemzeti Parkjában figyelhető meg. A domb létét annak köszönheti, hogy 1961-ben fúrásokat végeztek a területen. Bár földgázt és kőolajat kerestek, helyettük végül ezt a hévízforrást találták, ami manapság ezrével vonzza az ízületi és reumás betegségekben szenvedőket és a fürdőzés szerelmeseit.

 

Gaja-szurdok

A Gaja-szurdok nem csupán a Bakony egyik leghangulatosabb patakvölgye, vadregényes és egyben idilli szépségével egyszerre nyújt felejthetetlen élményt a kéktúra vándorainak, a kiránduló vagy piknikező családoknak, de még a felfedező kedvű túrázóknak is tartogat érdekességeket – olvasható a Turistamagazin cikkében. A mészkőbe vágódott, kanyargós kanyont a víz folyamatos, sok ezer éves koptató munkája hozta létre, amely folyamat természetesen ma is tart. A völgyszoros egyedi hangulatát nem csupán a hol szelíden folydogáló, máshol csobogva vágtázó Gaja-patak adja, a meredek partfalai között egyszerre várja a túrázókat egy romantikus vadon és egy kényelmes parkerdő festménybe illő összképe.

 

Szalajka-völgy

A 17 méter magasból lezúduló Fátyol-vízesés, a Szikla-forrás, a híres Gloriett-tisztás – ahol egykor Szalajka falu házai álltak – vagy épp az Istállóskői-barlang: csupán néhány azok közül a látványosságok közül, amelyek Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben várják a természet szerelmeseit. A völgyben található Fatelep állomásról óránként indul az a kisvasút, amelynek pályája Magyarország legmeredekebb, fogaskerék nélküli vasúti pályájának számít.

 

Prédikálószék

Sokak szerint hazánk legszebb panorámája nyílik a Prédikálószék csúcsáról, amely 639 méteren magasodik Komárom-Esztergom és Pest megye határán. A kilátó több irányból is megközelíthető, többek között Dobogókő vagy Dömös felől, nem mindig könnyű szakaszokon. A Prédikálószék neve Kiss Lajos néprajzkutató szerint onnan ered, hogy a hegy sziklás csúcsa egy szószékre emlékeztet,  mai elnevezés így a német Predigerstuhl kifejezés tükörfordításaként jöhetett létre. A hegy oldalában találhatjuk a Vadálló-kövek különleges alakú szikláit: a Nagytuskót, a Széles-tornyot, a Bunkót, a Függőkövet, a Felkiáltójelet és az Árpád trónját. A Vadálló-kövek, amely vulkáni törmelékes kőzetből, azaz agglomerátumból áll, jól példázza a Visegrádi-hegység földtani felépítésének sajátosságit – olvasható a Csodálatos Magyarország cikkében.

 

Aggteleki Nemzeti Park

A határon átnyúló barlangrendszer 1995 óta az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Az Aggteleki Nemzeti Park több mint 20 ezer hektáros területen helyezkedik el az Aggteleki-karszton, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén. A Gömör–Tornai-karszt területén mintegy 1200 barlangot ismernek, ebből 273 Magyarországon, az Aggteleki Nemzeti Park határain belül nyílik, köztük a leghíresebbnek számító Baradla–Domica-barlang is. A Magyarország és a mérsékelt égöv leghosszabb barlangjaként ismert Baradla hosszúsága 25 kilométer, a Domica nevet az 5,6 kilométer hosszú, Szlovákia alatt fekvő rész viseli. A barlangrendszer kialakulásának kezdete a földtani adatok alapján körülbelül kétmillió évvel ezelőttre tehető. A mészkőben a patakok vize vájta, koptatta és oldotta ki az üregeket, barlangokat, majd a lecsepegő víz mésztartalmának kicsapódása építette fel szép lassan a változatos formájú cseppköveket, amelyek a mai napig lenyűgözik a látogatókat. Formájuk, a mai látogatókéhoz hasonlóan, már felfedezőik fantáziáját is megmozgatta – így születtek az olyan beszédes elnevezések, mint a Sárkányfej, a Tigris, az Anyósnyelv, az Oszlopok csarnoka vagy az Óriások terme. A kiváló akusztikájú, lenyűgöző látványt nyújtó Hangversenyteremben a mai napig rendeznek komoly- és könnyűzenei barlangi koncerteket – olvasható a Csodás Magyarország honlapján.

 

Tapolcai-tavasbarlang

A Tapolcai-tavasbarlang azért egyedülálló, mert a világon sehol máshol nincs ilyen kiterjedt csónakázható barlangrendszer lakott település alatt. A barlangot rejtő kőzet a miocén kor végén, nagyjából 12–13 millió évvel ezelőtt képződött az egykori Szarmata-tenger üledékéből. A barlangjáratok kétféle hőmérsékletű víz találkozásának, az úgynevezett keveredési korróziónak köszönhetőek: ilyenkor hideg karsztvíz és – az utóvulkáni működés miatt – meleg víz is áramlik a területre. Így alakult ki Tapolca települése alatt egy komplett barlangrendszer, melyet egyébként teljesen véletlenül fedeztek fel: egy pékmester telkén a XX. század első éveiben, kútásás során vették észre a robbantás után, hogy a kút gödrének egyik oldalán akkora nyílás keletkezett, amelyen összekuporodva átfér egy ember. Innen aztán egyenes út vezetett a barlangrendszer feltárásához – tíz évvel később pedig már a turisták előtt is megnyitották a járatokat. Ez volt itthon az első villanyvilágítással ellátott és idegenforgalmi célokra is hasznosított barlang.

 

Forrás: hirado.hu

 

Bővebben

Kapcsolódó cikkek

Close
Close