Világszerte egyedülálló a magyar diákhitelezési modell

A nemrég bevezetett szak- és felnőttképzési támogatásokról, a magyar fiatalok helyzetéről, valamint a diákhitel hazai és nemzetközi megítéléséről beszélt a Magyar Nemzetnek Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója.

A Diákhitel Pluszt tavaly májusban vezette be a magyar kormány a koronavírus-járvány okozta munkaerőpiaci és pénzügyi nehézségek miatt. Sok hallgató került átmenetileg nehezebb anyagi helyzetbe, mivel a nagy cégek elsősorban a diákmunkát és a gyakornoki munkát szüntették meg. Hamar beigazolódott, hogy a termék bevezetése helyes kormányzati válasz volt a problémára, mert már az első hetekben sok ezren igényelték a Diákhitel Pluszt, tavaly pedig összesen harmincezren. A Diákhitel Központ javaslatára az eredetileg december 31-i igénylési határidőt a kormány meghosszabbította 2021. június 30-ig, amely szintén jó döntés volt, mert ezen fél évben további tízezer hallgató élt a lehetőséggel. Kijelenthető, hogy a diákhitel plusz a valaha volt legnépszerűbb diákhiteltermék. A pozitív visszajelzések nyomán, a diákszervezetek és a diákhitel központ javaslatára, a kormány döntése alapján október 1-jétől újra elérhető ez a hitelkonstrukció – emelte ki az interjúban Magyar Péter.

A Diákhitel Központ vezérigazgatója emlékeztet arra, hogy a Diákhitel Plusz egy kamatmentes, szabad felhasználású kölcsön, amely félmillió forintig igényelhető. Fontos azonban kiemelni, hogy a Diákhitel Plusz egy úgynevezett annuitásos hitel, ami azt jelenti, hogy a hallgató eldöntheti, egy és öt év között milyen törlesztési időt választ, mindezt egy év türelmi idő után. A Diákhitel Plusz 2022. szeptember 30-ig lesz elérhető.

De természetesen a klasszikus diákhiteltermékek is elérhetők maradnak a hallgatók számára, hiszen a diákhitel sokak számára nem csak átmeneti pénzügyi segítség, rengeteg hallgató a vállalkozása beindítására, a leendő munkakörülményei megteremtésére fordítja.

Az igénylők körülbelül ötven százaléka fordítja a hitelt lakhatásra, 25 százalék jegyzet, tankönyv, informatikai eszközök vásárlására vagy nyelvtanulás finanszírozására, a maradék 25 százalék pedig egyéb megélhetési költségekre. Valaki pedig már a jövőre gondol, és beindít belőle egy startup-vállalkozást, például robogót vesz és futárcéget alapít. Ezen felhasználási formák szerintem egyáltalán nem mennek szembe a diákhitel szellemiségével és a kormány céljaival.

Forrás: origo.hu