Közélet
Kezdjük sejteni, miért eszik az ember meleg ételeket

Amikor igazán éhesek vagyunk, agyunk legmélyebb bugyraiból általában meleg ételek látképei tolulnak föl, gőzölgő kedvenceink íze és illata borít be minket. Tudatunk beszűkül, nyálunk csorog, a vágy tetőfokára hág, Bármennyit képesek lennénk megenni belőlük, és az áhított fogások addig nem tágítanak képzeletbeli asztalunkról, amíg a valóságban meg nem ettük őket az utolsó falatig.
Persze elég lehetne a pillanatnyi túléléshez egy májkrémes kenyér, egy kihűlt pizzaszelet, vagy akár egy zacskó csipsz is, de a meleg étel utáni sóvárgás, úgy tűnik, az emberiség egyik koroktól, tájaktól, kultúráktól független, alapvető közös élménye. Nem tanult, hanem ösztönös érzés.
De vajon miként alakult ez így? Miért vágyunk meleg ételre, és ha kihűlt, miért melegítjük meg kényszeresen, ha csak tehetjük?
„Elég meleg?”, vagy „Gyere már enni, mert kihűl!”, kérdést és felszólítást számtalanszor halljuk, vagy kimondjuk életünk során. És talán bele sem gondolunk, de, hacsak nem szingli férfiak vagyunk, és a praktikumra és gyorsaságra hivatkozva hideg babkonzervet kanalazunk lopva pléhdobozból, bizony melegen szeretjük.
Kutatókat is megihlette a kérdés, és nem is haboztak előállni a legnyilvánvalóbb magyarázattal: a párolgó, gőzölgő meleg étel jobban illatozik, mint a hideg. Márpedig egy kedvelt étel illata mindenkiből kihozza az éhező homo sapienst. Egy grillsütés, vagy egy húsleves illatfelhője jobban beindítja a nyálelválasztást, mint mondjuk egy hideg gazpacho (zöldségleves). Hiába tudjuk intellektuálisan, hogy valószínűleg ízletes lesz, egyszerűen nem serkenti, nem izgatja kellően elég ételmolekula szaglókészülékünket.
Mindez azért baj, mert, ahogy a tudósok nem is olyan rég felfedezték, nem csak nyelvünkkel, hanem orrunkkal együtt ízlelünk (most a tálalásról, tányérok, evőeszközök méretéről, anyagáról, színéről nem is beszélve). Az, hogy finomnak találunk egy fogást, igencsak komplex (máig nem teljesen megértett) pszichológiai folyamat eredménye, amelyben az illat az egyik legmeghatározóbb információ számunkra.
Forrás: index.hu