A moratóriumban maradás vasárnapig kérhető

Személyesen a bankfiókokban még két napig, online pedig vasárnapig kérvényezhető a hitelmoratórium folytatása. Legnagyobb mértékben azon ügyfelek költségei nőhetnek, akik tudnák törleszteni a személyi kölcsönei­ket, ám jogosultként továbbra is élni kívánnak a haladék meghosszabbításával.

Összességében a moratóriumot kezdetben több mint 1,4 millió lakossági ügyfél vette igénybe. Mára 1,150 millió fogyasztóról beszélhetünk, illetve 40–60 ezer vállalatról – válaszolta lapunk megkeresésére a jegybank. A legutóbbi banki adatok nyáriak, eszerint 2020 decembere és idén május között összesen 184 ezer lakossági hiteles szerződésnél léptek vissza az ügyfelek a törlesztési moratóriumból, és kezdték el fizetni a havi törlesztőrészleteket. További körülbelül húszezer vállalati hitel esetében lehet a törlesztés megkezdéséről beszámolni.

A Magyar Hírlap kérdésére kitértek rá, hogy a jelzáloghitelesek mintegy felének legalább tíz, a személyi kölcsönt felvevők felének negyven százalékkal nő meg a visszafizetendő tartozása, ha jövő júniusig – akár feleslegesen – a moratóriumban maradnak. Bővebb számítások és további példák megtalálhatók az MNB 2021. júniusi pénzügyi stabilitási jelentésében.

A jelenlegi adatok alapján a vártnál kevesebben hosszabbították meg a törlesztési moratóriumot, de természetesen ez a szám folyamatosan nő, mivel a hónap végéig van lehetőségük az ügyfeleknek beadni ez irányú kérelmüket.

A jegybank válaszában kiemelte, fontos hangsúlyozni, hogy a moratórium nem tartozáselengedés, hanem fizetési haladék. A hosszabbítás mellett azok a hiteladósok döntsenek, akik valóban rászorulnak e védőhálóra. Akinek viszont van jövedelme, munkahelye, saját anyagi érdeke miatt is célszerű elhagyni a moratóriumot, hiszen a hitelre a fizetési stop alatt is kamat rakódik.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője lapunk megkeresésére azt válaszolta, 2020 végéig szóló becslések szerint 1700–1800 milliárd forint maradhatott a gazdaságban, ebből 600 milliárd forint a lakosságnál, 1100–1200 milliárd forint a vállalkozásoknál.

Azóta ugyanennyi idő telt el a moratóriumban, ám a résztvevők száma folyamatosan csökkent, így a teljes „megtakarításra” 3000 milliárd forintos becslés adható. A növekedés üteme azonban a feltételek szigorodásával és a vállalatok kilépésével folyamatosan csökken.

Emlékeztetett, a jegybank becslése szerint a moratóriumra november 1-jétől a vállalati hitelállomány öt százaléka és a lakossági hitelállomány 23 százaléka lesz jogosult. Az érintetteknek október végéig kell jelezniük, ha szeretné­nek a moratóriumban maradni, azonban az eddigi információk szerint egyelőre csekély hányaduk nyilatkozott arról, hogy részt venne a folytatásban. Itt természetesen az utolsó napok rohama lehet döntő. Fontos ugyanakkor jelezni, hogy csak annak javasolt a moratóriumban maradni, aki tényleg nem tud fizetni, mert a korábban felvett hiteleket előbb-utóbb úgyis vissza kell fizetni, illetve a haladék igénybevételével hosszabb lesz a futamidő-növekmény az időközben felhalmozódó kamat miatt.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Mediaworks Hírcentrumának nyilatkozva azt mondta: Európában sehol sem működtettek hasonlóan hosszú ideig ilyen nagy horderejű intézkedést a banki ügyfelek védelmében. A kormányzat a törlesztéshez most visszatérők kezét sem engedi el, hiszen jogszabály írja elő, hogy a halasztott kamatfizetést a bankok nem tőkésíthetik, vagyis nem alkalmazhatnak kamatos kamatot.

Ismert, hogy lakossági ügyfelek esetében a nyugdíjasok, a gyermeket nevelők, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak, valamint azok, akiknek a háztartásában a jövedelem tartósan csökkent, továbbra is jogosultak a moratóriumra.