Orbán Viktor: Megvédjük a rezsicsökkentést

Megöli az európai középosztályt, amit az Európai Bizottság és annak alelnöke, Frans Timmermans zöld megállapodásért felelős biztos a Fit for 55 nevű új klímacsomagjával csinál – jelentette ki az energiárak emelkedésével kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, az európai uniós tagállamok vezetőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve.

A miniszterelnök úgy vélekedett: a bizottság és Frans Timmermans tevékenysége megemeli az energiaárakat, aminek a jelei már most láthatók, és a tervek további áremelkedéshez fognak vezetni. Lerombolja a középosztályt, holott az egész európai demokrácia a középosztályon áll vagy bukik – figyelmeztetett.

„Az európai demokráciát sodorják veszélyebe azok, akik az egekbe emelik az áramnak és a gáznak az árát. Ezért ezeket a terveket vissza kell vonni és újra kell gondolni” – fogalmazott. Jellemzőnek nevezte, hogy azon ígéretek ellenére, hogy minden tagország hatástanulmányt kap arról, hogy a bizottsági javaslatok miként érintik majd az egyes tagállamokat, semmilyen hatástanulmány nem készült. Semmilyen jelentés nem érkezett, számítások nélkül akar az uniós bizottság cselekedni, szétveri az európai gazdaságot – mondta. Ennek mindenképpen megálljt kell parancsolni – tette hozzá Orbán Viktor.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy boszorkányüldözés folyik Európában Lengyelország ellen, az igazság a lengyelek oldalán van, ki fogunk állni a lengyelek mellett.

Hangsúlyozta: azokban az ügyekben, amelyet a nemzeti parlamentek nem adtak át az Európai Uniónak, semmi keresnivalója az unió egyetlen intézményének sem; azok az ügyek a nemzeti alkotmányokra és bíróságokra tartoznak. „Lopakodó hatáskörbővítés zajlik az EU részéről, aminek végre megálljt kell parancsolni. A lengyelek végre vették a bátorságot és megnyitották ezt a csatát. Ott a helyünk mellettük” – tette hozzá Orbán Viktor.

Kérdésre válaszolva hozzátette: nincs szükség semmiféle szankcióra Lengyelország ellen. Lengyelország az egyik legjobb ország Európában – mondta.

Az uniós tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján a fő témák a megemelkedett energiaárak, az erősödő migráció, a koronavírus-járvány okozta válság, a digitális átállás kihívásai, és az uniós külkapcsolatok lesznek.

A személyes részvétellel zajló, kétnaposra tervezett találkozón az Európai Tanács tagjai áttekintik a járványügyi és a koronavírus elleni oltóanyagokkal kapcsolatos helyzetet, valamint véleménycserét folytatnak az oltási stratégiákat illetően levont tanulságokról.

Az ülésen a tagállami vezetők az energiaárak közelmúltbeli emelkedéséről is tárgyalnak: megvizsgálják, hogy nemzeti és európai szinten milyen intézkedésekkel lehetne enyhíteni az áremelkedés hatásait.

A megbeszélések középpontjában áll az európai digitális átállás biztosítására irányuló uniós cél is. A napirenden a digitális menetrenddel és a fontosabb jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos eredmények, valamint a digitális összeköttetés és a globális partnerségek jelentőségének kérdése szerepel majd.

A vezetők értékelik a júniusi tanácsülés zárónyilatkozatában a migráció témakörében rögzítettek végrehajtását, továbbá stratégiai megbeszélést tartanak az uniós kereskedelempolitikáról és a külkapcsolatokról. A csúcstalálkozó témái között szerepel továbbá a klímaváltozás kérdése. Az Európai Tanács 2019 decemberében hagyta jóvá azt a célkitűzést, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Egy évvel később megállapodott abban a kötelező uniós célkitűzésben, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó 55 százalékkal csökkenjen az EU kibocsátása. A mostani megbeszélés előkészíti a november közepén Glasgow-ban, az ENSZ szervezésében tervezett klímakonferencia uniós részvételét.

A tagállami vezetők megbeszélést folytatnak a lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntéséról is, amelyben a testület a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg azokon a területeken, amelyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A lengyel alkotmánybíróság nem vonta kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzítette, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.

Forrás: magyarhirlap.hu