Orbán Balázs: 2010 óta 52 százalékkal nőtt a nemzeti vagyon

Az Országgyűlés keddi plenáris ülésén a magyar-bolgár barátság napjáról emlékeztek meg. A napirend előtti felszólalások között szó volt az energiaárakról, a gyermekjogokról és a kétharmados törvényekről is. Mellár Tamás (Párbeszéd) valódi sávos fogyasztási tarifa alkalmazását javasolta, úgy, hogy a magas energiafelhasználás sokkal drágább legyen, mondván: ezzel energiatakarékosságra is lehetne ösztönözni a felhasználókat.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, amikor Gyurcsány Ferenc volt kormányon, sorozatos rezsiemelések voltak, közben külföldi kézre játszották a közműszolgáltató vállalatokat, amelyek ezt követően a magyar családokon nyerészkedtek. Hozzátette: a baloldal kormányzása alatt a magyar családok fizették az EU-ban a legtöbbet gázért és áramért.

Megjegyezte, miközben a magyar családokat megsarcolták, Gyurcsány Ferenc cége kedvezményesen tudott áramot vásárolni.

Szólt arról is, hogy az ellenzék egy része energiauniót követel. Brüsszel a klímavédelmet az energiaárak emelésével akarja elérni, a magyar kormány nem ebben hisz, hanem hogy ezeket a költségeket a klímaromboló, a szennyezésért felelős nagyvállalatoknak kell megfizetnie – mondta.

Azt ígérte, hogy a nemzeti-polgári kormány, amely a rezsicsökkentés kormánya, megvédi a rezsicsökkentés eredményeit.

Hohn Krisztina (LMP) úgy értékelte, Magyarország jelentős hiányosságokkal küzd a gyermekvédelem területén.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte a 2010 óta hozott, a gyermekek védelme érdekében született jogszabályokat, amelyek a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén súlyosabb büntetést határoztak meg.

Az uniós gyermekvédelmi stratégiáról azt mondta, a gyermekek védelme érdekében nem engednek befolyást olyan civil szervezeteknek, amelyek az LMBTQ-propagandát bevinnék az óvodákba, iskolákba. Szerinte a családtámogatási intézkedések révén Magyarország ezen a területen előzi Európát.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kodifikációs pontosításként jellemezte a legfőbb ügyészt érintő törvénymódosítást, majd arról beszélt, hogy 2010 óta 6093 milliárd forinttal nőtt a nemzeti vagyon, 17 744 milliárd forintra, ez 52 százalékos emelkedés.

Hozzátette: a baloldal kormányzása idején, 2002 és 2010 között 190 társaság állami tulajdonhányadát adták el, ebből 750 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, amit “ki is folyattak onnan”.

Azt firtatta, ha az ellenzék szerint eltűnik a pénz, hogyan jut forrás a fiatalok adómentességére, a minimálbéremelésre, a 13. havi nyugdíj visszaépítésére. 2010 előtt ezekre nem jutott forrás – mutatott rá.

Közölte azt is, hogy az alaptörvény a gazdasági stabilitás, a szabad véleménynyilvánítás garanciája.

Forrás: magyarhirlap.hu