Táplálékallergia kisgyermekkorban

Egyre gyakoribb jelenség a csecsemő- és kisgyermekkori táplálékallergia, de megfelelő kezeléssel a gyerekek többsége óvodáskorra kinövi.  A gyerekek az esetek legnagyobb részében általában négyéves korukra kinövik a táplálékkal szembeni allergiát. Addig azonban egyes tápanyagokkal szemben ellenanyag keletkezhet szervezetükben, amelynek hatására gyomor- és bélrendszeri, légúti és bőrtünetek jelentkezhetnek.

Az immunrendszer, a bélrendszer, valamint az emésztési képesség csecsemő- és kisdedkorban még éretlen. Egy szépen, egészségesen fejlődő baba tehéntejjel való túl korai találkozása például allergiás tüneteket válthat ki. Ráadásul a bélnyálkahártya fejletlenségéből adódóan át is ereszti ezeket a fajidegen fehérjéket, így ezek viszonylag nagy mennyiségben kerülhetnek a baba szervezetébe. Egy táplálék allergiát okozó hatása tehát elsősorban mennyiségtől és a bevezetés időpontjától függ. Ilyen esetben – amennyiben bőrkiütés, légúti tünetek, gyomor- és bélrendszeri panaszok jelentkeznek egy tápláléktól – 2-3 hónapig nem érdemes újra próbálkozni vele. Később azonban újra meg lehet kínálni vele a kicsit. A gyerekek a legnehezebben a földimogyoró-, a hal- és a tojásallergiát növik ki.

A csecsemők többsége kezdetben anyatejet fogyaszt, amellyel szemben csak nagyon ritkán fordul elő allergiás tünet. Ilyenkor az édesanyának javasolt kevesebb allergént tartalmazó élelmiszert, tejet, tejterméket, tojást fogyasztania, mert ezek – az anyatejen keresztül a csecsemőbe átjutva – allergiás tüneteket okozhatnak.

Gyakori allergén a tehéntej, amely a legkisebbeknél tehéntej alapú tápszer, nagyobbaknál sajt, túró, Túró Rudi, joghurt és egyéb savanyított tejtermékek formájában szerepelhet az étrendben. Korai életkorban táplálékallergia forrása lehet a tojás is. Mivel a tej és a tojás is nagyon értékes fehérjéket tartalmaz, ha a baba egészséges, ne halogassuk a bevezetésüket csak azért, mert esetleges allergiás tüneteket válthatnak ki. Próbáljuk ki, és ha a tünetek valóban jelentkeznek, akkor tekintsünk el adásuktól. Ugyancsak gyakori csecsemőkori allergén a szója, erre gondolni kell szójaalapú tápszer alkalmazása esetében.

A hathónapos kor után bevezetett táplálékok közül allergiás reakciókat válthatnak ki a gabonafélék: a búzaliszt és a rozsliszt, valamint az olajos magvak, különösen a földimogyoró. Az elmúlt évtizedekben alig ismertük ezt az allergiát, manapság azonban már nálunk is nő a földimogyoró-allergiás gyerekek száma. Különösen akkor veszélyes, ha asztmás tünetekkel jár együtt, mert a kettő együtt nehezen kezelhetővé teszi az asztmás állapotot. Zöldségek, gyümölcsök esetében gyerekeknél ritkábbak az allergiás reakciók, a szülők leggyakrabban a paradicsom esetében észlelhetik, hogy fogyasztása során a gyerkőc szája körüli rész kipirul. Ugyancsak előfordulhatnak allergiás tünetek a citrusfélék fogyasztásakor is.

Míg zöldségfélék esetében főzés hatására az allergén-aktivitás csökken, ez nem igaz az állati eredetű fehérjékre. Ez utóbbit tartalmazó táplálékokban az allergének aktivitása csak akkor mérséklődik, ha a fehérjéket különleges eljárással, úgynevezett hidrolízissel bontják. A tejpépek, tejtápszerek címkéjéből kiderül, hogy bontatlan vagy hidrolízisen átesett fehérjét tartalmaznak-e.

Amennyiben a táplálékallergiának csak gyomor- és bélrendszeri tünetei vannak – hasmenés, székrekedés, puffadás –, akkor nem szükséges gyógyszer: egyszerűen csak elvonjuk az ételt, pontosabban helyettesítjük más, allergiát nem kiváltó táplálékkal. Ha bőrtünetek is vannak – ekcéma, csalánkiütés, nedvedzik a gyerek bőre –, a gyermekbőrgyógyász kenőcsöket ír fel. Ha pedig az immunrendszerre is kihat és fulladásos-köhögéses légúti tünetek is jelentkeznek, akkor lehet szükség gyógyszerre.

Forrás: gyogyzona.hu, fotó: nutriklub.hu