HOSSZABB LETT A NYÁR, AZ ŐSZ ÉS TAVASZ VISZONT LERÖVIDÜLT MAGYARORSZÁGON

A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. A folyamat következtében az ökológia rendszer szerkezete sérül, ami például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok – köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok – megjelenésén keresztül is tapasztalható – olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.

Magyarországon az 1971 és 1980 közötti években átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án vége is volt. Ezzel szemben 2011-2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a nyár, azaz nagyjából 50 nappal hosszabb lett. Az évszakok kezdetét és végét a hőmérséklet alapján definiálták: a nyár kezdetét akkorra datálták, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 Celsius-fokot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap jelentette.

A tél esetében – amelynél a hőmérsékleti küszöb 3,42 Celsius-fok volt – egy kisebb mértékű rövidülés tapasztalható: november vége helyett december elejére tolódott az évszak kezdete, és az utolsó vizsgált időszakban hét nappal korábban fejeződött be, mint 1971-1980-ban, de a köztes évtizedekben az is előfordult, hogy tovább tartott. Szükségszerűen a tavasz is rövidebb lett, de inkább az évszak végének korábbra tolódása miatt.

A legnagyobb mértékben az ősz rövidült le: az 1990 előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, ám az utána következő három évtizedben már kevesebb mint 85 nap volt.

Forrás: origo.hu, fotó: otletmania.hu