2020. március 19-én vezette be hazánk a törlesztési moratóriumot, mely 2021. június 30-ig tart. Európában egyedülálló ez a rendszer, a legtöbb országban 3-9 hónapra vezették csak be. Minden üzletszerűen kötött hitel- és lízingszerződésre kiterjed, miközben a legtöbb európai országban csak az adósok szűkebben meghatározott köre élhet vele, gyakran rászorultsági alapon. Magyarországon a halasztott kamatfizetést nem tőkésíthetik a bankok, vagyis nem alkalmazhatnak kamatos kamatot, így az adós számára javítja, a hitelező számára rontja a hitelügylet nettó jelentértékét a moratórium, ezzel szemben a legtöbb európai ország moratóriuma ebből a szempontból semleges. A magyar szabályok kimondják, hogy a moratórium következtében nem emelkedhet a törlesztőrészlet a korábbihoz képest, helyette a futamidő hosszabbodik meg, míg számos európai országban ezt nem garantálják a jogszabályok.
Három fontos témáról beszélt a Magyar Nemzeti Bank az eredmények kapcsán: Mekkora a moratóriumban érintett hitelek állománya és aránya, és hogyan változott ez 2020 folyamán?
A moratórium alatt álló hitelintézeti hitelállomány a vállalati és háztartási szektorban összesen 2020 májusában mintegy 8800 milliárdot, 2020 decemberében pedig közel 6300 milliárdot tett ki, vagyis az első hullám levonulása óta a korábban érintett hitelek nettó több mint negyedét kiléptették az ügyfelek a moratóriumból. A májusi szint még a hitelintézetek teljes magánszektorral szembeni belföldi hitelállományának 54, utóbbi viszont már csak a 36 százalékát jelentette, hiszen időközben – bár a válság miatt csökkenő ütemben – a teljes hitelállomány is növekedett, a 2020. március 18-a után folyósított hitelekre viszont nem vonatkozik a moratórium.
Mekkora törlesztéstől mentesültek ezzel átmenetileg a háztartások és a vállalatok?
A törlesztési moratórium reálgazdasági hatásai szempontjából az a legfontosabb, mekkora be nem fizetett törlesztőrészlet, vagyis likviditás maradt a gazdaságban a moratórium révén. Az MNB válasza alapján a moratórium eredményeként 2020 végéig 1700-1800 milliárd forint, vagyis a 2020. évi GDP 3,6-3,8 százalékát kitevő addicionális likviditás maradhatott a reálgazdaságban, amiből a háztartások mintegy 600 milliárd forinttal, a vállalati szegmens 1100-1200 milliárd forinttal részesedhetett. A háztartások esetében a tavalyi 600 milliárd forintos megtakarításból 370 milliárd forint tőketörlesztés, 230 milliárd forint pedig kamattörlesztés lehetett.
Mivel a hitelek egy részében elmaradt a tőketörlesztés, a moratórium felfelé torzítja a bankok hitelállományát: mekkora volt ez a torzítást 2020-ban?
A bankszektor tavalyi statisztikái azt mutatták, hogy a lakossági és a vállalati hitelállomány egyaránt jelentősen bővült tavaly is, pedig az előző válság tapasztatai alapján fennállt a kockázata a hitelkínálat és a kereslet jelentős visszaesésének, és sokan a hitelezés megtorpanására számítottak. A törlesztési moratóriumnak köszönhetően a lakossági hitelállomány nem 8,4 százalékkal, hanem 14,5 százalékkal bővült a becslés szerint. A moratórium miatt 2020-ban emiatt elszámolt veszteséghatás az MNB számításai szerint enyhén meghaladja az 50 milliárd forintot a szektor egésze szintjén.
Mi lesz a moratóriummal?
Bankpiaci forrásaink nagy része nem számít arra, hogy a törlesztési moratórium 2021 közepén hirtelen véget érne (vagyis újabb jogszabály-módosításra lehet szükség), de az általános meghosszabbítást már jellemzően kontraproduktívnak tartanák. Tapasztalataink szerint a legtöbben fokozatos és óvatos kivezetésre számítanak annak ellenére, hogy már így is a világ egyik leghosszabb időre szóló moratóriuma védi az adósokat, és a számviteli szabályok szerint a régóta moratóriumban lévő adósokra, illetve portfóliószegmensekre céltartalékot kell képezniük a bankoknak. A moratórium 2021-es meghosszabbítását eredetileg elrendelő törvény nem szabályozza az esetleges fokozatos kivezetés menetét, de tartalmazza azokat az adóscsoportokat, amelyeket egy ilyen levezető szakasz érintene, vagyis akik akkor is élhetnének a moratóriummal, amikor már mások nem. Ide tartoznak a lakossági oldalon a gyermekesek, a nyugdíjasok, a közfoglalkoztatottak és a munkanélküliek. Vállalati oldalon pedig a nehéz helyzetben lévő (közelebbről meg nem határozott) vállalkozások.
Forrás: portfolio.hu, fotó: azuzlet.hu
