FRISSÍTŐ ÉS ÍZIG-VÉRIG MAGYAR ITAL – A FRÖCCS TÖRTÉNETE

Ma is akadnak olyanok, akik berzenkednek a gondolatától is, mások meg imádják – különösen a nyári forróságban megtapasztalható frissítő hatása miatt. Annyi biztos, hogy nem minden bor jó fröccsnek, és vannak nagy testű, különleges borok, amelyeket szinte bűn szódával – vagy bármi mással – hígítani.

A legenda szerint a fröccsöt a szódával egyetemben Jedlik Ányos találta ki. A borozgatás közepette Jedlik előhúzta új találmányát, egy szódáspalackot, és szódát spriccel az elképedt társaság borába. „Mi ez?” – kérdezték, mire a feltaláló azt válaszolta, hogy spriccer. Vörösmarty Mihály túl németesnek találta ezt a kifejezést, és azonnal azt mondta, legyen inkább fröccs. Vörösmarty Mihály később a Fóti dal című költeményében említi meg a szódával hígított bort: „fölfelé megy a borban a gyöngy”.

A fröccs elsősorban fehérborból készül, szódával az igazi, de megteszi a szénsavas ásványvíz is. A bor legyen jó és friss; a rossz bort hiába „húzzuk fel” egy kis szódával, nem lesz jobb.

Forrás: magyarnemzet.hu, fotó: hungarikum.hu