A Fidesz tatabányai frakcióvezetőjével, Schmidt Csabával, a város előző polgármesterével beszélgettünk, aki az önkormányzati választások után most válaszolt kérdéseinkre.
Megemésztette már a választás eredményét?
Inkább azt mondanám, hogy tudomásul vettem, de még biztosan hosszú ideig fog foglalkoztatni, hogy mi volt az oka az eredménynek, és mit tehettünk volna másként.
Ön szerint miért veszítették el a választók bizalmát?
Nem veszítettük el, hiszen több szavazatot kaptunk, mint öt éve, de a hatpárti összefogást együtt egy kicsivel több tatabányai támogatta. Az elmúlt hónapokban sok emberrel beszéltem: voltak, akik az országos politikában, és voltak, akik a helyi döntéseinkben látták az okot. A kevesebb mint 3 százalékos különbség miatt mindenkinek igaza lehet. Hibáztunk, mert nem volt elég tartalékunk, és igen, az országos kampány és a Borkai ügy is begyűrűzött a választási eredménybe.
Utolsó héten a facebookon Önt szinte csak a később lemondani kényszerült Borkai Zsolttal közös képeken lehetett látni. Nem gondolja, hogy reagálni kellett volna rá?
A győriekre és az országos politikára tartozónak éreztem a dolgot, ezért nem gondoltam, hogy ebben a kérdésben nekem is állást kellene foglalnom. Tarlós István megtette sokunk nevében, de a választókra ez mégsem volt hatással Budapesten. Tudomásul kell vennünk, hogy az országos politika hatással van a helyi választásokra is és nem csak az elért eredmények számítanak. Nekünk az a dolgunk, hogy a legtöbbet tegyük a városért.
Sokan mondják, ha függetlenként indul többen szavaztak volna Önre. Nem okozott hátrányt, hogy fideszes?
Én 22 éve a Fidesz aktív tagja vagyok, ez mára már az életem nagyobb része. Biztosan vannak, akik plusz szavazatokért szembe mennek a korábbi döntéseikkel, de én nem tartozom közéjük. Voltak sokan a városban, akik elismerték az elmúlt kilenc év eredményeit, de pártpolitikai alapon ellenem szavaztak, és voltak, akik pedig csak a Fidesz miatt szavaztak rám. Az arányokat nem ismerjük, de ennek találgatása nem visz előre. Az biztos, hogy listás választáson a Fidesz még sosem kapott 46%-ot Tatabányán, tehát önkormányzati képviselő társaimmal hozzá tudtunk tenni az eredményhez csak nem eleget.
Ha itt tartunk, hogyan látja az új testület megalakulását, és milyennek látja a közös munka lehetőségét?
Viharos volt a mögöttünk hagyott három hónap, és nekem is hozott meglepetést. A polgármester asszony DK-s tanácsadói háborús hangulatot próbáltak kialakítani a testületben, még a folyosói beszélgetéseket is rögzítették. Minden írott és iratlant szabályt felrúgtak, de a Fidesz-KDNP frakció nyugodt és egységes tudott maradni a megosztási kísérletek ellenére. Ezzel el tudtuk érni a célunkat, hogy a választók döntésének megfelelően meg lehetett osztani a feladatokat a város működésének biztosításáért.
Hogyan próbálták megosztani a Fidesz-KDNP frakciót?
Polgármester asszony a hivatalos tárgyaló delegációk kikerülésével, titkosnak szánt találkozón kérte fel John Katalint alpolgármesternek, majd az Ő távollétében, belegyezése nélkül alpolgármesternek jelölte. Katica azonban kiállta próbát és döntését következetesen képviselte is. Nekünk először arról kellett döntenünk, hogy a képviselőcsoportunk ad-e egyáltalán embert vagy embereket a város vezetésébe, és csak utána jelöltük volna ki, hogy ki legyen az. Alapos mérlegelés után a „nem” mellett döntöttünk, mert egyszerűen nem tudunk közösséget vállalni a másik oldalon ülőkkel. Mi dolgozni és építeni szeretnénk, Ők viszont harcolni és kommunikálni. Nem véletlen, hogy lassan több már a kommunikációs szakember a hivatalban – vagy dolgozik megbízási szerződéssel -, mint ahány mérnök van a városházán.
Végül megszavazták az alpolgármestereket, még Lusztig Pétert is. Miért?
Mindig is azt képviseltük, hogy a város törvényes működéséhez szükség van alpolgármesterekre, de megszavazni akkor tudunk bárkit is, ha teljes körűen lefektetjük a közgyűlés jövőbeni működésének alapjait, és a város mindennapjait meghatározó gazdasági társaságok jövőjében is van megegyezés. Ezt következetesen képviseltük az alpolgármesteri kérdésben. Lusztig Péter megválasztását rossz döntésnek tartom, aminek felelőssége első sorban polgármester asszonyon van, hiszen többszöri kérésünk ellenére ragaszkodott hozzá, de az is lehet, hogy Gyurcsány Ferenc ragaszkodott hozzá. Fekete Miklóst a frakciónk egységesen támogatta, Lusztig Péter esetében lelkiismereti szavazást tartottunk, azaz nem volt kötelező a szavazás a frakciótagoknak. Tettük ezt azért, mert a többségünknek elfogadhatatlanok voltak az általa képviselt kérdések. Többen a frakcióban azt mondták: nem nekünk kell megmondani, ki legyen alpolgármester, ezt a felelősséget ne vegyük magunkra. Végül titkos szavazás révén ketten megszavazták, így nem tudhatom, kik voltak.
A Mi Hazánk Mozgalom szerint a gazdasági társaságokért szavazták meg a két alpolgármestert?
A Mi Hazánk Mozgalom tagját, Boda Bánk képviselő urat én tisztelem, mert kiállt az elvei mellett, de neki is látnia kellene, hogy a világ nem csak fehér, vagy fekete. A tárgyalásokon nem pozíciókért küzdöttem, hanem a feladatok megosztásáért és emberekért, azokért a cégvezetőkért, dolgozókért, akik kilenc év alatt a semmiből építették fel a városi holdingot. 2010-ben nem volt egy kisbusza sem az önkormányzatnak, nem hogy egy egész busztársasága, sem fűnyírója a parkfenntartáshoz, sem teherautója a téli hóeltakarításhoz. Ma mindezek rendelkezésünkre állnak és nem hagyhattuk, hogy politikai alapon kirúgják a szakembereket, mint ahogy Budapesten, Nagykanizsán vagy Szombathelyen megtették az ellenzék pártjai. A mi feladatunk, hogy megvédjük az elmúlt kilenc év eredményeit és ne hagyjuk azt szétrombolni. Az összefogás pártjainak, pedig ott a lehetőség a választási programjuk megvalósítására.
A hatpárti összefogás oldaláról azt halljuk, hogy Ön és Fidesz frakció akadályozzák a munkát és a város fejlődését?
Ebből is látszik, hogy magukból indulnak ki, de a mi közösségünk nem így működik. Tizenhárom évig nap mint nap azon dolgoztam, hogy Tatabánya egy sikeres, gyorsan fejlődő megyeszékhely lehessen, ahol jó élni. Majd szerintük október 14-én felkeltem és elkezdtem lerombolni, amit több mint egy évtizedig építettem. Ez teljes képtelenség. Éppen azon dolgozom, hogy elérjem, hogy az elindított fejlesztéseket ne állítsák le, csak azért, mert az én polgármesterségem idején indultak. Fontos emlékezni arra, hogy az ellenzéki képviselők a kampányban támadták a katolikus gimnázium fejlesztését, a sportcsarnok építését, a városközpont megújítását és a piac fejlesztését is.
Van beruházás, ami veszélyben van?
A katolikus gimnázium építését biztosan leállították volna, ha van lehetőségük rá, de egyházi beruházás révén a projekt biztonságban van. A sportcsarnok esetén ugyancsak lett volna mód a projekt leállítására, hiszen a telket a város biztosítja, de mintha elfelejtették volna, mit mondtak a kampányban, és egyetlen kritikai szó nélkül támogatták a terület átadását az állami fejlesztés megvalósításához. A városközpont esetében már több kötözködés volt, de itt is átkeltünk a Rubiconon, nem volt, vagy csak nagyon drága visszaút lett volna, és Zsidek Ferenc ügyvezető választásával jó kezekbe került a projekt. Már a választás előtt is gondolkoztam Feri bevonásán a projektbe, hiszen a kereskedelem területén hatalmas tapasztalata van.
Nagyon keveset beszélt erről a projektről, miért ilyen fontos ez a tér?
Visszakérdezhetnék, hogy mit hallott az idei Adventi vásárról? Valószínűleg nem sok jót, mert egyszerűen az Árpád tér önmagában kicsi egy hetvenezres városnak, nagyobb központra van szükség, ahol közösségi rendezvényeket lehet tartani. Például az adventi vásárt, vagy a nagyon népszerű sörfesztivált, és a hétköznapokban is találkozási pont lehet. Erre kizárólag a megyeháza előtti tér volt alkalmas, a mélygarázsépítéssel egy teret és plusz 200 parkolót nyerünk, és mindezt uniós forrásból tudjuk megépíteni. A városépítészek szerint azonban egy tér nem működik, ha csak hivatalok veszik körül. Szükség van szolgáltatásokra kávézókra, éttermekre, üzletekre, hiszen pont ezeket hiányoljuk Tatabánya központjából. Ha elmegyünk Győrbe, vagy Fehérvárra, láthatjuk, hogy ott milyen jó, ha van egy központ. Nekünk nem lesz barokk városközpontunk, de nem mondhatunk le arról, hogy élő centrumunk legyen, ezért van szükség a téren a városkapu üzletház megépítésére, ami az első években lehet veszteséges, de 15 éves távlatban egy megtérülő beruházás lesz, mert nem csak a bevételek fognak nőni a bérlőktől, hanem az ingatlan értéke is. Később akár a beruházási összegnél magasabb áron értékesíthető is lehet az épület.
A piac megépülésének lehetősége kimaradt a felsorolásból…
Igen, mert annak még bizonytalan a sorsa. Ha most nem kap zöld lámpát a kivitelezés, akkor másfél milliárd forint összegű uniós forrást fog elveszíteni a város. Igaz, hiányzik a projekthez 600 millió forint, de ezt a város és a T-Szol együtt elő tudná teremteni. Továbbá meg lehet vizsgálni a költségcsökkentést, amivel az összköltség 5-10 %-kal csökkenthető lehet. Egy új közbeszerzés esetén minimum fél évet veszítünk, ennyi idő alatt a kivitelezői árak 10-15 százalékot nőnek. Nem túl valószínű, hogy egy újabb nyílt eljáráson olcsóbb ajánlat érkezne.
Ön tehát megoldaná a projekt finanszírozását?
Igen, ezt tettük az Árpád Gimnáziumnál, a Szakképzési Központnál a Dózsa György úton és a könyvtár építésénél is. Szerintem a tatabányaiak látták, hogy nem vagyok egy feladós típus. Egyetlen projektről sem mondtam le.
A vasútállomás kérdésében mégsem sikerült eredményt elérnie.
Talán egy teljes interjú sem lenne elegendő ennek az okainak a kifejtésére, de a kollégákkal sosem adtuk fel a projektet. Meggyőződésem, hogy nem csak három liftre van szüksége a Konzum épületének, hanem egy új állomásra és felüljáróra és erről nem mondhat le az aktuális városvezetés, főként, hogy a kormány szerződésben vállalta a megépítését. A kampányban gondolkodtam egy személyes garanciavállaláson a kérdésben, mégpedig azon, hogy azt mondjam, ha nem lesz kész az új vasútállomás 2024-ben, akkor nem indulok el a következő választáson. Bánom, hogy hagytam magam erről lebeszélni. Feladat most adott új városvezetésnek.
Az ellenzék azt állítja, hogy nem volt eleget az emberek között, ezért veszített?
Mégse mondhatják, hogy Borkai miatt veszítettem. Tény, hogy nem én vagyok a világ legközvetlenebb embere, de összehasonítva 2010-es, 2014-es kampányokkal most sokkal több rendezvényen jártam, 12 lakossági fórumot tartottam, míg öt éve, a három hónapos gyerekeink mellett erre alig volt módom, a tatabányaiak mégis rám bízták a város vezetését.
Nem érzi, hogy jobban nyitnia kellett volna tatabányaiak felé?
Minden hozzáállás kérdése. Mi a fontosabb? Fejlődjön a város, vagy a városlakók tudjanak egy sört inni a polgármesterrel? Jó, ha mindkettő megy, de például nekem 14 éves koromtól fél vesém van és az orvosok szerint pezsgőt sem kellene innom. Nem vagyok jó beteg, ezért ezt nem tekintem kőbe vésettnek, de igen ritkán fogyasztok alkoholt. A családi életünkbe pedig valóban csak részben engedtük betekinteni a város lakóit. Ez részben tudatos volt, mert a gyerekek születése utáni 1,5-2 évről (2014, 2015) annyi maradt meg, hogy a sok feladat mellett alig aludtunk. Hármasikreink megszületése először olyan kihívást jelentett, amire mi sem voltunk teljesen felkészülve. Feleségem, Piroska beszélt erről 2016-ban a divány.hu-nak, és az az interjú jól visszaidézi az akkori mindennapjainkat. A gyerekeinket szerettük volna védeni a felhajtástól, de beismerem, ha nem így teszünk, akkor lehet, hogy sok, a magánéletünkkel kapcsolatos alaptalan pletykát el tudtunk volna kerülni. Az is igaz, hogy sok rendezvényen köszöntem el hamarabb, mint sokan várták, mert a gyerekek altatása az első 4 évben főleg az én dolgom volt és szerettem volna minél többször ott lenni. Tettem ezt azért is, mert megfogadtam egy barátom tanácsát, hogy ne hagyjam elszállni ezeket a pillanatokat, mert ezeket semmi sem fogja tudni később pótolni. Ma sem tennék másként.
Az interneten a Boldogulj Tatabányán blog is Önnel foglalkozott leginkább…
Nehéz kimondani, de sajnos ma már a karaktergyilkosságot a közélet részéve tette a baloldal a városunkban is. Ezzel próbálkozott és próbálkozik folyamatosan Gutai Zsolt, a blog szerzője. Néha már én is azt hiszem, hogy „Schmidt-fóbiája van”, főként mikor smitt álnéven írogat, de ez tudatos munka a részéről, amit három éve végez. Biztosan nem használt, de ha az emberek a tizedét elhiszik annak, amit írt rólam, akkor nem kapok 46,5 % szavazatot és 3 %-kal többet, mint tavasszal a Fidesz lista. El kell ismerni, hihetetlen fantáziával tud engem mindenféle alaptalan rágalmakkal támadni, miközben felesége egy önkormányzati intézménynél dolgozott polgármesterségem alatt. Sokan kérdezték is tőlem, miért adunk kenyeret azoknak, akik sziklákkal dobálnak bennünket.
Miért?
Senkinek a munkáját nem szabad a férje párthovatartozása alapján megítélni, és mellékes haszonként legalább a színházról, ahol a Gutai Zsolt felesége dolgozik, mindig jót írt Boldogulj blog.
Merre tovább?
Nehéz kérdés. Frakcióvezetőként és képviselőként továbbra is a városért szeretnék dolgozni. Igaz, kaptam már megkeresést kormányzati feladattal kapcsolatban, amit nem tudtam elvállalni, mert bár nagy kihívást jelentett volna a munka, az önkormányzati mandátumomról le kellett volna mondanom, és ezzel a kiharcolt egyensúly felborult volna. Az összefogás pártjai egyből mindenkit leváltanának, mint Szombathelyen. Pár hónapig kicsit kevesebb hajtás nem árt, és bízom benne, hogy utána megtalálom azt a feladatot, amit a képviselői munka mellett tudok végezni.
Elindul öt év múlva?
Szerencsére ezt a döntést nem ma kell meghoznom. Családi döntés lesz. Öt év múlva a gyerekeink 10 évesek lesznek. Most tudtuk Őket burokban tartani és megóvni a kampánytól, amit ezúton is köszönök az óvónéniknek is, de öt év múlva nehezebb lesz. Mai fejjel nem szívesen tenném ki őket ennek, de ha öt év múlva is sok tatabányai látja úgy, szükség van a munkámra, a tudásomra, a tapasztalatomra a város érdekében, akár polgármesterként, akkor ezt mérlegelni fogom, mert nem szokásom elugrani a feladat és a felelősség elől sem.
